| | Hírek : Magyar Gárda-per: júniusra halasztották a tárgyalást |
Magyar Gárda-per: júniusra halasztották a tárgyalást
2008.05.20. 00:07
Elnapolták június 30-ra a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári pert a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn. A tárgyaláson hat beavatkozó jelezte, hogy peres félként kíván részt venni a polgári perben, a gárda ügyvédje pedig bejelentette: kezdeményezik, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon. A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban.
A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc napon belül be kell nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez. A felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.
A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy regisztrációhoz köti a hétfői, második tárgyaláson való részvételt.
A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná.
Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A bíróság ezt az indítványt elutasította, indokát az ítéletében fogja ismertetni. Más bizonyítási indítvány nem volt.
MTI
| |