Mi a vonzó egy egyszázalékos pártban? Nem érdemesebb egy új pártot alapítani?

Egy egyszázalékos pártban nem sok. Nem lennék itt, ha nem lennék biztos benne, hogy ezen a tragikus helyzeten változtatni lehet. A Szabad Demokraták Szövetsége húsz éve tömöríti azokat, akik a liberális értékek képviseletét szívügyüknek tartják ebben az országban. Egy lehetőségünk van, és ez az SZDSZ újjáépítése, a bizalom, a hitelesség helyreállítása a magyar liberális párt iránt.

A következő parlamenti választáson hány százalékot érhetnek el a liberálisok?

Nem szeretnék számokkal dobálózni. Abban hiszek, hogy a liberális értékeket valló szavazók mellénk állnak, ha képesek vagyunk megmutatni, hogy nem csak szavakban változunk. Ha meg tudjuk mutatni, hogy az általuk vallott értékeket következetesen képviseljük. Sokan vannak, akik egy liberális pártra adnák a szavazatukat, de elvesztették a hitüket az SZDSZ-ben. Csak rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e megfelelni az elvárásaiknak, vagy megyünk azon az úton, ami ide vezetett.

Kóka János ígérete szerint jobbra vinné a pártot. Ön hogy áll a jobboldallal?

Ez egy politológiai okoskodás. A mai politikai közélet egyik legnagyobb problémája, hogy a pártok megsemmisítendő, legyőzendő ellenségként tekintenek egymásra, és ebben a totális háborúban minden eszköz megengedett. A demokráciában a pártok versenye helyes érték, mert ez erősíti a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat. A másik totális megsemmisítésére való törekvés azonban rongálja a demokratikus alapértékeket.


Az alapkérdésekben és az alapértékekben megegyezésre van szükség, míg a szakpolitikai kérdésekben az értelmes koncepciók versenyére. Ez nem ideológiai kérdés. Az általam képviselt SZDSZ nem ultimátumokkal próbál érvényesülni, eredménytelenül, hanem párbeszédre törekszik a jobb és a baloldallal egyaránt. Az elmúlt két év egyik fő tanulsága, hogy ha a parlamenti pártok nem tudnak közös nevezőre jutni az ország legnagyobb gazdasági és társadalmi problémáinak a megoldásában, ezeket soha nem fogjuk tudni megoldani, és benne ragadunk ebben a mocsárban.

Orbán felülvizsgálná például a 4-es metró költségvetését. Ön szerint ez nem szükséges?

A populizmus nem a mi utunk. Ha bárki bármiféle visszaélésről tud, a legegyszerűbb, ha feljelentést tesz. De én eddig konkrétumokról nem, csak populista szólamokról hallottam ez ügyben. A párbeszéd alapfeltétele, hogy vegyük komolyan egymást, valódi problémákról vitatkozzunk, ne show-műsorokat adjunk elő a nézőközönségnek.

Elnökként mi lenne a legfontosabb dolga az SZDSZ-szel?

Nemcsak a választóinknak, a párt tagjainak is vissza kell adnunk a hitet az SZDSZ jövőjében. A vezetés és a tagság között valódi párbeszédre van szükség, vidéken is meg kell erősítenünk a pártot. A helyzet annyira súlyos, hogy az első időben gyakorlatilag válságkezelésre van szükség, azután innen lehet elkezdeni szisztematikusan építkezni.

Milyen lehetőségek vannak a koalíció újrakötésében? Mit várna ettől?

Korábban is igyekeztem egyértelművé tenni: minden irányban nyitott vagyok a párbeszédre, de a jelenlegi kormánnyal nem látom lehetőségét a koalícióba való visszatérésnek. Az MSZP olyan úton indult el, amely az utóbbi két hónapban tovább növelte a két párt közötti távolságot.

Milyen a viszonya Gyurcsány Ferenccel?

Gyurcsány Ferencet tehetséges politikusnak tartom, mindig is korrekt volt a viszonyunk. Tragikus, hogy annak a történetnek lett foglya, amellyel szemben fel akart lépni. Arról beszélt, hogy őszinte és hiteles politizálást akar elindítani, ami egészen más, mint ami előtte volt. Végül ő lett a szimbóluma a kormány hitelvesztésének. Bármilyen fájdalmas is, ezzel szembe kell nézni. Eddig úgy látom elmaradt ez a szembenézés.

Lassan már az egész gazdasági és politikai elit a munkát terhelő adók csökkentésében és a foglalkoztatottság növekedésében látja az orvosságot a magyar gazdaság bajaira. Ön mit gondol erről? Őn is szeretne adócsökkentést?

Nem az a kérdés, hogy szükség van-e adócsökkentésre. Ma igazságtalan a közteherviselés Magyarországon, a „közös” terheket kevesen viselik, kevesen fizetnek sok adót. Ezért a helyzetért nemcsak a „rossz adómorál”, de a jelenlegi adórendszer is felelős. Nem kérdés, hogy jelentős változtatásokra van szükség. A közteherviselés átalakítása hosszú távon befolyásolja Magyarország jövőjét, ezért ebben a kérdésben megegyezésre kell törekedni, különben úgy járunk, mint az egészségügyi reformmal. Le kell vonnunk a tanulságokat, hogy sokszor a kevesebb többet jelent.

A kormány az elmúlt hat évben miért nem tett érdemben semmit a foglalkoztatottság növelése érdekében?

Rossz döntések sorozata egy olyan költségvetési helyzetet eredményezett, amelyben a kormánynak nem maradt lehetősége a foglalkoztatást érdemben javító intézkedéseket hozni. Helyre kellett állítani azt a költségvetési egyensúlyt, amelynek megingása jelentős részben a kormánykoalíció, és ezen belül az SZDSZ felelőssége is.

Egyetért-e Kóka kritikájával, hogy ő nem a gazdaságpolitikára koncentrál?

Én nemcsak gazdaságpolitikával foglalkozom. Egy politikai pártnak a gazdaságot és társadalmat érintő összes lényeges kérdésre válaszokkal kell rendelkeznie. Az SZDSZ támogatottsága azért szűkült be jelentősen az elmúlt években, mert csupán egy-egy témához kötöttük magunkat.

A segélyreformmal kapcsolatban mi a véleménye? Lehet-e így a munkakínálatot növelni? Lehet-e a szélsőségesebb akciók, elképzelések mögött megítélése szerint bújtatott romaellenesség?

A céljaival nagy vonalakban egyetértek, amennyiben ezek mindenekelőtt a kirívóan alacsony foglalkoztatás bővítésére irányulnak. Ez azonban nem folyhat kvázi rendőrállami eszközökkel: a tervezett munkateszt célja nem lehet a szociális támogatásra szorulók gazdaságilag értelmetlen közmunkára való kényszerítése. Ami probléma ezzel, hogy nincsen mögöttük stratégia, terv, nem látszódnak a megvalósítás eszközei, irányai, ütemei. Kissé improvizáltnak, és emiatt nem túl hitelesek.


Az helyes, hogy a kormány össze akarja kapcsolni a szociális és a foglalkoztatási rendszert. A „munkateszt” önmagában nem jelent semmit, csak azt, hogy az állam eleve lustának és dologtalannak tekinti a társadalom egy részét, mégpedig a legkiszolgáltatottabb részét. Szükség van a legális munkapiacra történő belépés ösztönzésére, de ehhez értelmes képzési programoknak, s persze a munkaerő iránti kereslet növekedésének is hozzá kell járulnia. Az SZDSZ törekvése a társadalmi mobilitás bővítése, legyen ez státusmobilitás vagy területi mobilitás.

Liberálisként, hasonlóan Kókához ugyanúgy antietatista-e, mennyire híve az állam visszavonulásának, deregulációnak?

Ezek a liberális politika alapvető céljai közé tartoznak, az SZDSZ-en belül közös értékeink.

Hogyan lehetne átláthatóbbá tenni a pályázati illetve közpénzek felhasználását?

Itt két dolgot kell látni. Az egyik a „motiváció”. Miért ilyen magas a korrupció Magyarországon? Ennek alapvető okát a pártfinanszírozás rendezetlenségében látom. Ezen még ebben az évben végső megegyezésre kell jutniuk a pártoknak. A másik dolog a mentalitás. Szabályokat, törvényeket lehet és kell is hozni, de látni kell, hogy jogszabályokkal nem lehet mindent megoldani. A közbeszerzési törvényt évről évre finomították e cél érdekében, de csak a visszaélések módja változott. A nyilvánosság és átláthatóság a legjelentősebb visszatartó erő.

Úgy tudjuk, ön korábban gitározott. Zenészként hogyan értékeli a Kóka János-kampánydalt?

Azt hiszem nem egyezik a zenei ízlésünk.

Távozik a pártból, ha nem ön lesz az elnök?

Nyerni fogok, csak erre készülök.

Figyelőnet