A gazdasági válság legfontosabb kritériumainak egyike, hogy a gazdasági növekedés megáll, esetleg visszaesik. Az Egyesült Államokat tavaly augusztusban hitelválság rázta meg, s ennek utóhullámai mind a mai napig nem csitultak, sőt hatásai az európai kereskedelmi bankok némelyikének is súlyos gondokat okoztak és feltehetően még fognak is okozni. Ennek ellenére a tengerentúlon sem beszélnek gazdasági válságról, mint ahogy az Magyarországon sem tapasztalható. Erről beszélt lapunknak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese. A szakember emlékeztetett arra, hogy hazánkban a gazdasági egyensúly a múlt esztendőben és 2008 eddig eltelt hónapjaiban fokozatosan javult. A GDP növekedése 2007 utolsó negyedévében kétségtelenül rendkívül alacsony volt, de az idei év első három hónapjában már lassú növekedésnek indult, és a második fél évben a tavalyi év azonos időszakához képest a várakozások szerint három és fél százalék körüli értéket érhet el. Ez reményt nyújt rá, hogy az éves növekedési ütem két és három százalék között lehet, ami meghaladhatja az uniós átlagot. Az azonban kétségtelen tény – tette hozzá a kutató –, hogy ez az érték még elmarad a régió más országaitól és attól a kívánatos szinttől is, ami Karsai Gábor szerint négy és öt százalék között van. Mindez azt bizonyítja, hogy a gazdasági válságnak semmi jele sincs. A gazdaság tartós növekedési pályára állításához szükség van arra, hogy a megkezdett reformlépések folytatódjanak. Át kell alakítani az adórendszert, helyre kell állítani a gazdaság egyensúlyi helyzetét, apasztani az élőmunka terheit, tovább csökkenteni az államháztartási hiány mértékét és folytatni kell az egészségügyi, valamint a nyugdíjrendszer korszerűsítését. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy jelenleg a politika mozgástere erősen beszűkült. Arra a kérdésre, hogy mikor volt igazi gazdasági válság Magyarországon, Karsai Gábor emlékeztetett rá, hogy 2006-ban ehhez közeli állapotba került az ország, de a kiigazítási program révén – áldozatokkal bár – sikerült elkerülni a válságot.

Hasonló véleményt formált Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója is. Olyan országban, ahol a külkereskedelmi mérleg pozitívvá vált, a külföldi befektetők érdeklődése növekszik, a vállalkozások második fél évre vonatkozó konjunktúravárakozásai javultak, nem lehet válságról beszélni – mondta.

Ezzel szemben relatív lecsúszást lát Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára. Álláspontja szerint az emberek válságtudata hasznos is lehet, mert azt válthatja ki: így nem mehet tovább. Nem elég egy-két százalékkal növekedni, példát kellene venni szomszédainkról, akik kétszer olyan gyorsan fejlődnek, mint mi. Csak ez alapozhatja meg hosszú távon a jövőnket – vélte.

Debreczeni József szerint se gazdasági, se szociális válság nincs az országban, ilyesmiről csupán politikai hátsó szándékkal lehet beszélni. A politikai elemző leszögezte, hogy a 2006 nyarán meghirdetett konver­gen­ciaprogram következtében ha lassan is, de javul a helyzet. A Fidesz elnöke a saját jövője érdekében üzeni mind gyakrabban, hogy Magyarország válságban van, a hitelét vesztett miniszterelnök képtelen a folyamatokat irányítani. A jelenlegi kormány ideiglenes, sőt már meg is bukott, és Orbán lehet a megmentő, aki tárgyal, egyezséget ajánl a társadalomnak. Az ellenzéki vezető ettől előrehozott választásokat vagy jelentős győzelmet remél 2010-ben. Orbán számára fontos előrevetíteni a lehetséges megszorításokat akkor is, ha ilyesmire nincs szükség, hogy az ellenfelet lejárassa, illetve mert adott esetben pluszforrásokhoz akar jutni. Abból osztogatni is lehet, és rendezni tudják a Fidesz adósságát. Reformokat azonban Debreczeni szerint az ellenzéki párt elnöke nem akar, pedig alapvetően arra lenne szükség. Ehelyett megállapodásokat kíván kötni, ami többek között lehetővé teszi számára, hogy a választási kampányban ne kelljen programot hirdetni. Azt mondhatja ugyanis, hogy még tárgyal, és a hallottak alapján, az ország helyzetét megismerve határozza majd meg, merre kell mennie.

Népszava