A filmmel kapcsolatos jogokat birtokló német alapítvány ugyanis nem járult hozzá a vetítéshez, ami önmagában bűncselekmény. Hiszen valakinek a szellemi tulajdonát úgy használták fel, hogy ahhoz nem kérték az engedélyét. Ha nem egy náci alapműről lenne szó, hanem más szellemi termékről, ez akkor is bűncselekménynek minősülne. Ráadásul a büntető törvénykönyv szankcionálja a nemzetközi kötelezettség megszegését is. Magyarország pedig az 1947-es párizsi békeszerződés nyomán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem engedi a náci propaganda terjesztését.

A rendőrség egyébként július 18-án már eljárást indított, amiért a filmet röviddel korábban egy Hegedűs Gyula utcai ház pincéjében többször levetítették. Azóta ebben az ügyben több tanút meghallgattak, és házkutatást tartottak egy Hollán Ernő utcai lakásban és egy XII. kerületi könyváruházban, ahol a Jud Süß több tucat kópiáját találták meg és foglalták le. Később kihallgatták a filmvetítés megszervezésével gyanúsított Gede testvéreket. A Jud Süß című náci propagandafilmet Joseph Goebbels propagandaminiszter felügyelete mellett 1940-ben forgatta Veit Harlan az antiszemitizmus „igazolására”.

nepszava.hu