A szavazólapokon arra válaszoltunk, kívánjuk-e, hogy a „a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől” eltöröljék a három díjat. Vagyis a kérdések nem függtek össze az idei költségvetési törvénnyel. Az előre hozott törlésnek vesztesei is vannak, az ellenzék szerint az ő pénzkiesésüket kompenzálni kell, a kormány szerint azonban nincs miből.

Mind a két, általunk megkérdezett szakértő úgy vélte: a kormány készíthet ugyan pótköltségvetést, amelyben megjelöli, honnan veszi el a hiányzó összeget, ám ezt nem köteles megtenni. Egyik esetben sem sért törvényt.

– A kormány kidolgoz egy gazdaságpolitikát, egy konkrét költségvetést, és ha a népszavazás megakadályozza, hogy ennek a stratégiának valamely elemét keresztülvigyék, akkor e helyett a pénz helyett nem kell másikat adni – mondta Chronowski Nóra. Felhívta a figyelmet néhány hiányosságra. Arra például, hogy a népszavazási kampány mibenlétét sem szabályozza kielégítően törvény, mint ahogy azt sem, hogy mi történjék a referendum eredményével. Csak azt írja elő, hogy az országgyűlés haladéktalanul köteles a nép döntésének megfelelően eljárni. A brit alkotmányokban ilyenkor az alkotmányos gyakorlat és az alkotmányos tradíció szerint járnak el, de Magyarországon ennek még nincsen kialakult hagyománya, hiszen ez volt az első nagy részvételű népszavazás.

Felhívta a figyelmünket arra, hogy a kormány döntését többféle körülmény befolyásolhatja. A magyar költségvetés nem teljesen függetlenül mozog, mert az EU bizottsága is árgus szemekkel figyeli, hogyan alakul a hiány. E szempontból is hézagos az alkotmányunk, ezt a kérdést sem szabályozza, más alkotmányok ebben is részletezőbbek.

Az ellenzék abban értelmezi a maga szája íze szerint az Alkotmánybíróság korábbi, referendummal kapcsolatos döntéseit, hogy azt állítja: a kormánynak feltétlenül pótolnia kell a kieső összegeket. Ráadásul a kampány alatt a Fidesz nem fordított nagy hangsúlyt arra, mi lesz a kedvezményezetti körökkel (orvosok, kórházak, felsőoktatási intézmények), ha az igenek győznek. Most, hogy nyertek, rájöttek: a kormány bizony nem köteles pótolni a kiesett összeget.

Két út állhat azok előtt, akik most bevételtől esnek el. Az egyik az utólagos normakontroll, ami nem jelent konkrét jogorvoslást, legfeljebb kimondhatja, hogy alkotmányellenes az előrehozott eltörlés. A másik eszköz az alkotmányjogi panasz, ami egyéni jogorvoslást is nyújthat. De nehéz megmondani milyen, az alkotmányban nevesített alapjog sérült. Első ránézésre ugyanis inkább úgy tűnik, hogy gazdasági várakozás nem teljesült.


Sereg András szerint a rendszerváltozás előtti és utáni jogrendszer között az a különbség, hogy míg a rendszerváltozás előtt azt lehetett megtenni, amit a jogszabály megengedett, most azt lehet megcsinálni, amit nem tilt. Ez utóbbi pedig jóval tágabb lehetőségeket nyújt. Nem kell megkeresni a hivatkozást, miért tehetek valamit. Azt kell keresnem, mi tiltja. Az AB szóvivője egy általános jogelvre hivatkozott, mely szerint semmi nem tiltja, hogy határidő előtt teljesítsen valaki egy jogi kötelezést. Ha például a tiltott parkolásért való büntetést április 15-ig kell befizetnem, akkor én azt március 15-től is befizethetem. Gond csak akkor van, ha nem tartom be a határidőt. Semmi nem tiltja és az alkotmánybíróság határozatából sem következik, hogy a kormány ne törölhetné el már áprilisban a díjakat. Hozzátette, hogy ez nem az alkotmánybírói testület döntése, csupán magánvéleménye.

168ora.hu