- Válságban van a szocialista párt?

- Nem a szocialista párt van válságban, a magyar társadalom fejlődésében érkeztünk fordulóponthoz. Az úgynevezett rendszerváltás idején átalakult a politikai és a gazdasági szerkezet, de a társadalmi mechanizmusok átalakulása nem történt meg. A mai társadalmat, gazdaságot, egyáltalában a mai magyar életet alapvető vonások különböztetik meg az Európai Unió nyugati államaitól és lassan a szomszédos országok is előnybe kerültek. Nyugat-Európában a társadalom tagjainak többsége, mintegy kétharmada élhet legalább tisztes, középpolgári életet. Nálunk viszont a társadalom sokkal nagyobb része van fenyegetett helyzetben, munka nélkül, tehát nem tudott előbbre jutni az elmúlt évtizedekben. Ennek megfelelően ma kevesen adóznak Magyarországon, kevesen fizetik a járadékot és kisebb a foglalkoztatás, mint akár éppen a szomszédos országokban. Ebből következően nagyobb a feketegazdaság. Nálunk a nemzeti jövedelemnek a 30 százaléka feketegazdaságba megy. Ugyanakkor az állam olyan sokat költ szociális juttatásokra, hogy vidéken jobb üzlet munka nélkül maradni és segélyből élni, mintsem dolgozni menni.

- Ez azonban nem egyik pillanatról a másikra alakult ki.

- Valóban nem. Nálunk a feudalizmus hagyományai érvényesülnek. A Bibó István által zsákutcásnak nevezett magyar fejlődésnek történelmi okai vannak. Ez nemcsak az úgynevezett szocializmusban - ha úgy tetszik, a Kádár-időkben - alakult ki. Így volt már Horthy Miklós idején csakúgy, mint Ferenc József korában. Kádár János nagyon jól tudta a hagyományt alkalmazni; mint a nép bölcs vezére, mindenkinek osztogatott amennyit lehetett. 1990-ben az volt az ígéret, hogy csatlakozunk Európához és a modern elvek szerint működő társadalmat alakítunk ki. De mert a társadalom nem volt erre felkészülve, az egymást követő kormányok megmaradtak az ígérgetéseknél és az osztogatásnál. A kivétel az a két év, amikor Horn Gyula megkezdte a reformokat, de azután gyorsan ő is visszatáncolt. És így az egymás után következő kormányfők - Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor - akaratlanul, vagy akarva valamennyien hazug szituációba vitték bele az országot. A helyzetet jól jellemzi Tölgyessy Péter, aki emlékeztetett rá, hogy Európában kétféle életrendszer létezik. Olaszországban, mondjuk délen keveset adóznak, de társadalom nem várja el, hogy abból a kevés adóból fizessék ki például az egészségügyi ellátását. Svédországban a tőkések és a szegény emberek is nagyon sokat adóznak és cserébe sokat várnak az államtól. Mi magyarok, mondta Tölgyessy, megteremtettük a szintézist. Nem adózunk, de elvárjuk, hogy az állam eltartson bennünket. És igaza van Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, amikor azt írja: a magyar társadalomnak pillanatnyilag a legnagyobb baja és legnagyobb kockázata, hogy nem tudja, hogyan lehet kijutni ebből a csökött helyzetből. Arra vár, hogy a jó kormány - értsd: a jó király, a jó vezér - kiosztja majd mindenkinek, amit lehet. Komoly fordulat előtt áll az ország, a társadalom.