Az utóbbiakról magyarázóan megjegyezte, hogy olyan zászlók alatt és olyan egyenruhákban jelennek meg, amelyek a nemzetiszocialista nyilaskereszteseknek a második világháború utolsó hónapjaiban megvalósult rémuralmára emlékeztetnek.

Lendvai idézte a Magyar Hírlapban megjelent „hírhedt” Bayer Zsolt-írás néhány kitételét (a szerzőt Orbán Viktor szűkebb köréhez sorolta, de név szerint nem nevezte meg) és a visszhangokat, köztük Esterházy Péter véleményét, aki Bayer a cikkét „az utóbbi évek messze legundorítóbb írásának” minősítette, magyar értelmiségiek nyílt levelét és Dávid Ibolya „bátor fellépését”.

A Der Standard kommentátora szerint a jobboldali-nacionalista támadások egyik fő céltáblája valójában a kiemelkedő katolikus publicista és író, Ungváry Rudolf, akit 1956-ban, még diákként letartóztattak, majd a Kádár-rezsim ideje alatt üldöztek. Az írta róla, hogy egyike azoknak a rendszerváltás előtti polgárjogi harcosoknak, akik ma sem tesznek lakatot a szájukra, és nyíltan elítélik a Fidesz kokettálását a jobboldali-radikális áramlatokkal és a világháború előtti időszak hangnemével.

A szerző utalt arra, hogy hitelt érdemlő becslések szerint a német megszállás ideje alatt Auschwitzban, illetve Budapest utcáin megölt magyar zsidók száma 560 ezerre tehető. Nem csoda hát, hogy a csőcselék masírozása, az európai mérce szerint gyakran durva zsidóellenes hangvétel, a liberális magyarok, sőt külföldi újságírók gyalázása a jobboldali sajtóban, tévécsatornákon és internetes honlapokon félelmet keltenek az üldözöttek gyerekeiben és unokáiban – írta Paul Lendvai.

De valójában nem is a viszonylag kicsi, erőszakra hajló barna tábor a veszélyes, hanem az Orbán körüli politikai jobboldal, s nagyon kevés kivételtől eltekintve a katolikus és a protestáns egyház „finom hallgatása” – jegyezte meg a publicista.

168ora.hu