A Világgazdaság című lap értesülése szerint „családi jellegű, egykulcsos jövedelemadózás lesz a Fidesz készülő gazdasági programjának egyik hangsúlyos új eleme”. A lap azt is tudni véli, hogy az ellenzéki párt szakértői 15, 18 vagy 20 százalékos egységes kulcsban gondolkodnak.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője viszont úgy fogalmazott egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy gondolkodnak-e egykulcsos személyi jövedelemadózásban, hogy „soha ilyen hivatalos bejelentés nem volt”. Mint mondta, a lap újságíróját kell megkérdezni, honnan szerezte az információt.

Nem ördögtől való, de…

Az egykulcsos személyi jövedelemadózás lehet jó, és lehet rossz is, a kulcskérdés azon van, hogy mi történik a kedvezményekkel – magyarázta a FigyelőNetnek Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Az egykulcsos rendszer lényegesen egyszerűbb, az adózók 90-95 százalékának lényegében megszűnne a bevallási kötelezettsége. Ha átlagosan megmaradna a mostani 20 százalék körüli elvonási mérték, a költségvetés bevételei sem csökkennének érezhetően – véli az adószakértő. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az egykulcsos adózásnak egyik feltétele a kedvezmények megszüntetése, de legalábbis minimálisra szűkítése. Ellenkező esetben a sok kedvezmény éppen az egyszerűségét, átláthatóságát ölné meg a rendszernek.

Amúgy április közepén a Magyar Demokrata Fórum is felvetette adóprogramjában az egykulcsos szja bevezetését, az MDF egységesen 18 százalékkal adóztatná a jövedelmeket. Veres János pénzügyminiszter úgy reagált a felvetésre, hogy a kormány és az MSZP továbbra sem támogatja az egykulcsos adó bevezetését, mert az szerintük csak a magasabb jövedelműeknek kedvez.

200 ezer bruttó a határ

Nos, a FigyelőNet utánaszámolt, és az jött ki, hogy változatlan egyéb feltételek mellett a 200 ezer forint bruttó alatt keresők rosszabbul járnának az egykulcsos szja-val, mint a jelenlegi rendszerrel. Változatlan feltételeken azt értjük, hogy a háromféle kulcsnál is ugyanolyan járulékelvonással számoltunk, mint amennyi ma terheli a munkavállalók bruttó bérét, összességében 17 százalékkal. Értelemszerűen nem számoltunk semmilyen kedvezménnyel, és egyéb elszámolási formával sem, ami miatt eltérhetnek a tényleges számok az általunk számoltaktól. Így például azt sem vettük figyelembe, hogy a magas jövedelműeknél a járulékok egy plafon elérése után már nem növekednek, így esetükben például nagyobb lehet a nettó jövedelem a táblázatban találhatónál.

A nettó jövedelmek alakulása az egykulcsos rendszerben



Ha eltekintünk attól, hogy az egyedi kalkulálásnál némileg más összegek jöhetnek ki, akkor is jól kiolvasható, hogy igazából a magasabb jövedelműeknek kedvez az egykulcsos adózás. Ez már csak azért is így van, mert egy havi 500 ezer bruttót kereső valaki éves 6 milliós jövedelméből 1,7 millió után adózik 18 százalékkal, 4,3 millió után viszont már 36 százalékkal, utóbbinál a nettó így 2,7 millióra apad. Összességében az 500 ezer bruttóból 260 ezret kap kézhez, míg a legmagasabb 20 százalékos egy kulcsnál is 55 ezerrel több, 315 ezer „kerülne a borítékba”.

Fékezett hatás a foglalkoztatásra

Az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetése látványos hatással nem lenne a legális foglalkoztatásra – véli Zara László. Ösztönzőleg csak annyiban hathatna a munkaadók foglalkoztatási kedvére, amennyiben kevesebb bruttó összegből „úsznák meg” ugyanakkora nettó fizu kifizetését, de ennek csekély a mérhetősége.

Politikailag „síkos”

Az pedig ténylegesen politikai döntés, hogy bármilyen kormány melyik réteget kívánja preferálni, s azt hogyan tálalja. Az például, hogy a kisebb jövedelműek kezdetben kárvallottjai lennének az egykulcsos rendszernek, valószínűleg csak kompenzációval „adható el”, ha eladható. Ugyancsak megkerülhetetlen, hogy mi történik a tőkejövedelmekkel, vagy a vállalkozói osztalékok adóztatásával – hívta fel további szempontokra a figyelmet Zara László.

Bruttó 197 ezer az átlag

A KSH legutolsó tájékoztatása szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete január-februárban 197 ezer 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 183 ezer 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 237 ezer 700 forintot ért el.

Az átlagos nettó kereset január-februárban 121 ezer 300 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaknál 88 ezer 600 forint, a szellemi foglalkozásúaknál 157 ezer 400 forint. A nettó kereset átlagosan 5,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ezen belül a versenyszférában 10,5 százalékos növekedést, a költségvetési szervezeteknél viszont 3,7 százalékos csökkenést regisztrált a KSH.

A költségvetési szférában 713 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 937 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben 5,7 százalékkal csökkent a létszám egy év alatt.

FN.hu