Pólus Program. Miről is beszélünk? Nos, a lényege az, hogy olyan pólusok – versenyképességi központok – alakuljanak ki Magyarországon, amelyek a területeiken működő vállalkozások, kutatási-oktatási intézmények fejlődése révén egy-egy szakterületen nemzetközi szinten is jelentős pozíciót érnek el. Ezek az eredmények számottevő mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A hat pólusváros mellett, fejlesztési társközpontként ide tartozik még Székesfehérvár és Veszprém is. A megvalósításhoz szükséges támogatást az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai nyújtják.

Veszprém megyei jogú önkormányzata több ízben tárgyalt ehhez kapcsolódó napirendi pontokat, és létrehozott egy Stratégiai Tanácsadó Testületet is. Ennek a testületnek a feladata többek között a Pólus Program segítése, amely prioritást élvez a városfejlesztési stratégiában.

A pólusvárosokat segítendő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. március 27-én nemzetközi konferenciát tartott Lilafüreden „Fejlesztési pólusok és klaszterek a gyakorlatban – nemzetközi példák, hazai megvalósítás" címmel. A rendezvény célja az volt, hogy szakértők segítségével bemutassa a legsikeresebb nemzetközi pólus- és klaszterfejlesztési modelleket; tájékoztatást nyújtson a magyar Pólus Programról, és lehetőséget adjon a szakmai véleménycserére.

Bizonyára Veszprémből is érkeztek résztvevők.

Hartmann érthetetlennek nevezte a helyzetet, hiszen Veszprém városának 10 milliós nagyságrendű szerződése van egy pályázatfigyelő céggel, amelynek kirívóan magas, nyolc százalékos a sikerdíja. A pólus lehet negatív is, de a jobboldali városvezetésnek azért kell(ene) dolgoznia, hogy Veszprém pozitív pólus legyen – nyomatékosította Hartmann Ferenc.

mszp.hu