A közlemény szerint a vizsgált műsorban volt megszólaló, aki "az indulataitól fűtött néző az értelemre ható - akár radikálisan kritikus hangvétellel is jogszerűen kifejthető - érvek helyett" szélsőséges megjegyzésekre ragadtatta magát; ezek az érzelmek felkorbácsolására irányultak, például azzal, hogy a betelefonáló a kormánypárti képviselők "lámpavasra szedésének", "kalasnyikov elé szedésének", illetve "agyonlövésének" helyeslésén túl, ebben még személyes részvételére is ígéretet tett.

Döntését az ORTT a médiatörvény azon alapelvi rendelkezése vezeti vissza, amely szerint "a műsorszolgáltató tevékenysége nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére".

A közlemény szerint a testület a médiatörvény azon értelmezést követte, amely szerint a médiatörvény a szankció kiszabását akkor is lehetővé teszi, ha a vizsgált magatartás egyébként a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását nem meríti ki.

"A műsorszolgáltató felelősségét ezzel összefüggésben nem a gyűlölködő megszólalás maga, hanem az alapozza meg, hogy a szóban forgó vélemény teljes egészében, akadálytalanul juthatott el a nézőkhöz, a műsorvezető nem állította meg a gyűlölködés kifejtésében a heves indulatoktól vezérelt hozzászólót, és a későbbiek során sem enyhítette az elhangzottak gyűlöletkeltő hatását" - írják, megtoldva ezt azzal: hozzájárultak a műsor gyűlöletkeltő hatásához a képernyőn megjelenített nézői üzenetek is. Azok ugyanis "lázongó, indulatos hangvétellel szólítanak fel a támadott személyek erőszakos eltávolítására".

(MTI)