Az elutasítlás lehetséges okai

A hirado.hu egy ír szavazót kérdezett arról, hogy mi állhat a többségben levő "nem" szavazatok hátterében. Paul Ward 5 pontban foglalta össze, ő milyen okokat lát az írek döntése mögött.

1. Az Európai Alkotmány kiegészítései ijesztően összetettek és könnyen félremagyarázhatóak.

2. Nem volt elég őszinte és nyitott vita a témában.

3. A kormány nagyon szegényes kampányt folytatott az "Igen" szavazatok mellett.

4. A "Nem" oldal visszaélt az emberek azon félelmével, hogy a szerződés megszavazása nemzeti identitásunk elvesztésével járhat.

5. Mindössze az emberek 45 százaléka ment el szavazni, többségben azok, akik a Lisszaboni Szerződés visszautasításának megszállott hívei - azok legtöbbje, akik "igennel" szavaztak volna, nem fáradt vele, hogy elmenjen voksolni.

A Lisszaboni Szeződés

A demográfiai tendenciák, az éghajlatváltozás, az energiaellátás biztosításával kapcsolatos nehézségek, a biztonságunkat fenyegető új veszélyek vagy a gazdaság globalizálódása - a 21. század Európájának számos súlyos kérdésre kell megoldást találnia. Mindezekre a tagállamok nem képesek egyedül szembenézni, és európai szintű közös fellépés eredményezhet csak megoldást, és oszlathatja el az állampolgárok aggodalmait. Ahhoz azonban, hogy az Unió készen álljon a küzdelemre, meg kell újulnia. A szerződések alapján szerveződő közös élet szabályait is meg kell újítanunk. E törekvés nyomán jött létre a 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés. Az állam- és kormányfők az Unió jövőbeni feladatkörét és munkamódszereit meghatározó új szabályokról úgy állapodtak meg, hogy közben szem előtt tartották a politikai, gazdasági és társadalmi változásokat, valamint az európai polgárok elképzeléseit. A Lisszaboni Szerződés ennek köszönhetően az európai intézményeket és munkamódszereiket hozzáigazítja az új kihívásokhoz, megerősíti az Unió demokratikus legitimitását, és megszilárdítja az alapvető értékeket.

Hogyan tovább?

Újabb bizalmi válságba döntötte az Európai Uniót Írország, amelynek polgárai pénteken egyértelmű többséggel nemet mondtak az EU reformját formába öntő lisszaboni szerződésre. Az írországi népszavazás eredménye újból rávilágított: az unió képtelen vonzóvá tenni magát az európaiak szemében - három évvel azután, hogy a franciák és a hollandok népszavazás útján vetették el az EU tervezett alkotmányát.

Európa számos szavazópolgára távoli, elitista szervezetet lát az EU-ban, dacára a polgárbarát imázst előmozdítani hivatott brüsszeli intézkedéseknek, mint például a megújuló energiaforrások propagálása vagy a mobiltelefonálás hívásdíjainak mérséklése. Ez a látásmód különösen megdöbbentőnek tűnik Írország esetében, amely 35 évi uniós tagsága alatt szegény agrárországból az EU második leggazdagabb államává vált - jórészt a Brüsszelből érkező segélyeknek köszönhetően. Ezek szintje - egy főre számítva - a legmagasabb az unióban.

hirado.hu